Csomagautomaták city logisztikai rendszerének vizsgálata, kapcsolódó elemzési és modellezési lehetőségek feltárása
A projekt aktuális résztvevői: Uglik Zalán (BSc-hallgató), Dr. Bóna Krisztián (témavezető)
A projekt kezdete: 2023. augusztus
A city logisztika területén napjainkban fontos új technológiát jelentenek a csomagautomaták, amelyek lehetővé teszik azt, hogy kevesebb házhozszállításra legyen szükség. Emiatt a City Logisztikai Kutatócsoport is elkezdett ezzel a témával foglalkozni, elsőként feltárva a csomagautomaták jelenlegi helyzetét és elemezve azok rendszerét.
A kutatási projekt első lépése a csomagautomaták szolgáltatóinak összegyűjtése volt, ehhez Budapest példáján keresztül készült el a megfigyelés. Ezt követte az automaták elhelyezkedésének vizsgálata, illetve a helyzetük térképen történő rögzítése. Ez a lépés amiatt is fontos volt, hogy a későbbiekben ne csak légvonalbeli távolságokkal lehessen elemzéseket végrehajtani, hanem különböző közlekedési módok figyelembe vételével is, legyen szó gyaloglásról, kerékpárral vagy személygépjárművel való közlekedésről, valamint tömegközlekedésről.
Csomagautomaták Budapesten (2023 ősz)
A csomagautomaták pontos helyét a szolgáltatók csomagautomata-keresőinek segítségével sikerült rögzíteni, hiszen erről korábban nem volt rendelkezésre álló adatbázis. A Google térképen összegyűjtött adatok XML fájlként lettek exportálva annak érdekében, hogy könnyebben kezelhetőek legyenek, valamint további számításokat lehessen rajtuk végezni. Ezt követően egy újszerű módszer alapján, a várost raszterekre bontva lett vizsgálva az adathalmaz.
A kutatási projektben az eddigi vizsgálatok során egy lehetséges, a koordináták raszteren belüli egyenletes elhelyezkedése és az egymáshoz viszonyított távolsága alapján történő osztályozási rendszer létrehozása volt az elsődleges cél, de emellett elemzésre került a csomagautomaták kihasználtsága is. Mivel hivatalos adatok a csomagautomaták kihasználtságáról nem álltak rendelkezésre, így a mutatószámokhoz felhasznált értékek egy erre a problémára kialakított csomagforgalom keltő modell létrehozásával generált adatok voltak. A közelítőleges értékek alapja az országos csomagrendelési volumen volt, valamint az automatába való kiszállítások aránya, az országos és fővárosi automaták számának aránya, az egyes kerületek lakossági megoszlása és az automaták rekeszeinek mennyisége is figyelembe lett véve. Az utóbbiak elemzéséhez egy mintavételes eljárás lett alkalmazva, három különböző nagyságú rekeszméret szerint csoportosítva, a szolgáltatókra számolt átlagos rekeszszám figyelembevételével.
Az eddigi eredmények arra következtetnek, hogy az automaták organikusan, a piac által vezérelve lettek kiépítve, így egy csomagautomatával lefedhető területet több szolgáltató is használ. Ezzel a probléma pedig az, hogy a kiszámított kihasználtság alacsony, így a legtöbb automata vélhetőleg veszteséget generál és hasznos erőforrásokat, másra is felhasználható területeket vesz el a várostól. Ennek megfelelően a kutatás következő lépéseiben érdemes lesz tovább foglalkozni a csomagautomaták city logisztikai rendszerének vizsgálatával.
A csomagautomaták pontos helyét a szolgáltatók csomagautomata-keresőinek segítségével sikerült, hiszen erről korábban nem volt rendelkezésre álló adatbázis. A Google térképen összegyűjtött adatok XML fájlként lettek exportálva annak érdekében, hogy könnyebben kezelhetőek legyenek, valamint további számításokat lehessen rajtuk végezni. Ezt követően egy újszerű módszer alapján, a várost raszterekre bontva lett vizsgálva az adathalmaz.
A kutatási projektben az eddigi vizsgálatok során egy lehetséges, a koordináták raszteren belüli egyenletes elhelyezkedése és az egymáshoz viszonyított távolsága alapján történő osztályozási rendszer létrehozása volt az elsődleges cél, de emellett elemzésre került a csomagautomaták kihasználtsága is. Mivel hivatalos adatok a csomagautomaták kihasználtságáról nem álltak rendelkezésre, így a mutatószámokhoz felhasznált értékek egy erre a problémára kialakított csomagforgalom keltő modell létrehozásával generált adatok voltak. A közelítőleges értékek alapja az országos csomagrendelési volumen volt, valamint az automatába való kiszállítások aránya, az országos és fővárosi automaták számának aránya, az egyes kerületek lakossági megoszlása és az automaták rekeszeinek mennyisége is figyelembe lett véve. Az utóbbiak elemzéséhez egy mintavételes eljárás lett alkalmazva, három különböző nagyságú rekeszméret szerint csoportosítva, a szolgáltatókra számolt átlagos rekeszszám figyelembevételével.
Az eddigi eredmények arra következtetnek, hogy az automaták organikusan, a piac által vezérelve lettek kiépítve, így egy csomagautomatával lefedhető területet több szolgáltató is használ. Ezzel a probléma pedig az, hogy a kiszámított kihasználtság alacsony, így a legtöbb automata vélhetőleg veszteséget generál és hasznos erőforrásokat, másra is felhasználható területeket vesz el a várostól. Ennek megfelelően a kutatás következő lépéseiben érdemes lesz tovább foglalkozni a csomagautomaták city logisztikai rendszerének vizsgálatával.
A projekttel kapcsolatban eddig elkészült kiemelt dokumentumok
Uglik Zalán Tiborc (Témavezető: Dr. Bóna Krisztián). Metrikák és kapcsolódó indikátorok definiálása a city logisztikában használt csomagautomata topológiák térbeli tulajdonságainak értékelésére (2023).
BME KJK TDK 2023, Logisztika szekció.
TDK: https://tdk.bme.hu/KSK/LOG6/Metrikak-es-kapcsolodo-indikatorok-definialasa