A városi kötött pályás áruszállítás lehetőségeinek vizsgálata, metró-alapú városi áruszállítási rendszerek vizsgálata

A projektben résztvevő hallgató: Kelemen László Dávid (MSc-hallgató)

A projektben korábban résztvevő hallgatók: Kormos Henriett, Pintér Sándor Márk, Szőllős Gábor, Major Petra, Posta Máté

Témavezető: Dr. Sárdi Dávid Lajos

Korábbi témavezető: Dr. Bóna Krisztián

A projekt kezdete: 2019. február

A városok méretükből adódóan hatalmas áruforgalmi igényekkel rendelkeznek, amelyek kiszolgálása ma szinte kizárólag közúton történik, rengeteg különböző vállalaton keresztül. A városszerkezetbe jól integrálva azonban jelen vannak ma áruszállítási céljából kihasználatlan közlekedési módok, infrastruktúra hálózatok, amelyek az utóbbi 20 évben csupán személyszállítás céljára lettek felhasználva. Budapest sem képez kivételt ezek alól. A városi ellátásban szinte csak közúti járműveket használnak, amelyek a jelenlegi szabályzások mellett nem képesek kielégíteni a nagy árutömegek, egyidejű, környezetkímélő módon történő városba juttatását. Ehhez szükség lenne konszolidációs központokra és megfelelő leadóhelyekre.

A 2019-es évben kezdtünk el először foglalkozni a metróhálózat áruszállítási célokra történő felhasználásával, melyről szakemberek segítségével, szakirodalmi kutatással és kérdőíves adatgyűjtéssel átfogó képet kaptunk. Ebből a projektből kiindulva szerettünk volna mindenképp egy olyan komplex szempontrendszert kezelő értékelési módszertant kialakítani, amellyel általános képet kaphatunk a jelenlegi helyzetről a kötött pályás városi áruellátást illetően. Ebben a kutatásban ezen rendszer egy fő elemét, az áruforgalmi alközpontok és áruforgalmi zsilipek közti gerincösszeköttetést vizsgáljuk. Jelenleg Budapesten vízen vagy vasúton lehetne az előbb definiált igényt kiszolgálni, mivel a közút nem képes ilyen nagy árutömeg egy járműben történő kezelésére.

Projektünk egyik fő célja az, hogy kidolgozzunk egy olyan, több szempontot kezelni képes módszertant, amely az adott városban előforduló kötött pályás lehetőségeket vizsgálja az áruszállításra való alkalmasság szempontjából. Az aktuálisan vizsgált város a döntési modell fő eredményeképp megtudhatja, hogy a módszertan alapján melyik kötött pályás hálózat mennyire lenne alkalmas az áruszállításra. Ehhez az analitikus hierarchia eljárás (AHP) módszertanát használtuk fel, mely az általunk meghatározott szempontokat priorizálta a kulcsszempontok együttes kezelésével. A projekt során a budapesti kötött pályás közlekedési lehetőségek példáján vezettük le a módszert, melyben a villamos-hálózat került a rangsor elejére.

A projekt későbbi fázisaiban az alkalmazott értékek felülvizsgálatra kerültek, azonban ez sem hozott változást. Szintén felmérésre kerültek a várható budapesti fejlesztések is, így megvizsgáltuk azt az állapotot is, amely a tervezett fejlesztések megvalósulása esetén következne be. Ebben az esetben is a villamos-hálózat került a rangsor elejére, a sorrend nem változott, ez pedig azt mutatja, hogy várhatóan (az áruszállítási szempontokat vizsgálva) mindegyik budapesti kötött pályás hálózat hasonló mértékben fog fejlődni, az áruszállítási lehetőségek szempontjából pedig csak igen alacsony mértékben.

A városi kötött pályás áruszállítási lehetőségeket vizsgáló AHP részlete MS Excel-ben

Magyarországon egészen a múlt évszázad végéig ezek a kötött pályás hálózatok nagy arányban vettek részt a városi teherszállítási feladatokban, azonban jellemzően csak a nagy ipari vállalatok kiszolgálása történt ilyen módon, klasszikus városi logisztikai feladatokat nem láttak el akkoriban sem ezek a hálózatok. A nagy üzemek megszűnésével és a hálózat rendszerszintű bontásával a teherforgalom először csak megcsappant, majd végül 1996-ban meg is szűnt, így csak a közúti szállítási lehetőségek maradtak. A 2000-es években kezdődő villamoshálózati rehabilitáció csak a személyszállítást érintette, így a ma meglévő hálózatból hiányoznak olyan elemek (vágánykapcsolatok, iparvágányok, átrakodóhelyek stb.), melyek nélkül a teherforgalom újraindítása problémákba ütközik, napjainkban így Budapesten csak üzemi célú teherszállítást végeznek mind a villamos, mind a metró, mind pedig a HÉV-hálózaton.

Üzemi célú teherszállítás a budapesti villamos-hálózaton és tehervillamos Zürichben

Projektünk másik fő célja (elsősorban Budapestre koncentrálva) a jelenlegi hálózat elemzése, problémáinak feltárása és azok vizsgálata, rendszerezése úgy, hogy annak segítségével a jelenlegi a rendszer alkalmassá tehető a személyszállítás mellett az áruszállítási feladatok szervezett, hatékony lebonyolítására is. Megvalósulásával a közúti teherforgalom jelentősen mérsékelhető, ami számos jótékony hatást vonna maga után a környezetre és az emberekre vonatkozóan egyaránt.

A városi közúti vasúti hálózatot alkalmazó vizsgált rendszerkoncepció   

A korábbi projekt folytatásaként 2025-től ismét elkezdtünk aktívan foglalkozni a metróhálózat city logisztikai célú felhasználásával, az elmúlt néhány évben megjelent új, nemzetközi kutatási eredményekből kiindulva.

Napjainkban a világ számos nagyvárosában ismét előtérbe kerül a metróalapú, illetve tágabb értelemben a föld alatti közlekedési és szállítási infrastruktúrák másodlagos, áruszállítási célú hasznosításának gondolata, amit elsősorban a városi közlekedési torlódások mérséklésének igénye, a felszíni területhasználat korlátozottsága, a fenntarthatósági célkitűzések, valamint az e-kereskedelem térnyeréséből fakadó, folyamatosan növekvő városi mobilitási és kézbesítési igények motiválnak. Vizsgálatunk fő célja, hogy budapesti metróhálózat (elsősorban az M2, M3 és M4 vonalak) miként vonható be a middle-mile jellegű, kiscsomag-alapú city logisztikai folyamatokba, tekintettel arra, hogy a hazai futárszolgálati logisztikai központok jellemzően 5-26 km-re, 7-25 perces közúti elérési távolságra helyezkednek el a legközelebbi metróvégállomástól. A projekt során kialakított három koncepció közös elve, hogy a csomagokat közúton juttatják el a legközelebbi metróállomásig, majd metróval szállítják tovább, és abban térnek el, hogy a budapesti állomások szintkülönbségeit (metrómegálló-aluljáró-földfelszín) meddig hidalják át. Az első koncepció a földfelszínig, a második az aluljáróig, a harmadik a peronig viszi a folyamatot, telepített csomagautomatákkal kombinálva, fokozatosan kiküszöbölve a szintáthidalás igényét. Ez eltér a hagyományos, tisztán közúti last-mile modelltől, és megvalósíthatóságát hazai analógiák is alátámasztják, ugyanakkor korábbi kutatások rámutattak az infrastruktúra állapotával, a szűkös karbantartási időablakkal és a rakodási-biztosítástechnikai kihívásokkal összefüggő korlátokra.

A kidolgozott koncepciók társadalmi megalapozottságának feltárására a kutatás a metrót felhasználó lakosság körében végzett kérdőíves felmérésre is támaszkodott, amely a demográfiai jellemzőket, a csomagrendelési és átvételi szokásokat, valamint a metróhasználatra és a csomagátvételi helyszínek preferenciáira vonatkozó attitűdöket vizsgálta. Az eredmények alapján a válaszadók egyértelműen nyitottnak mutatkoztak a csomagautomatás, metróközeli átvételre, ugyanakkor a helyszín kialakítása kapcsán megoszlanak vélemények, mind a csomagátvétel kényelme, mind pedig az egyes helyszínekhez kapcsolódó biztonságérzet szempontjából. A kutatás folytatásának elsődleges iránya a technológiai komponensek, az egységrakományok kialakítása, a fel- és lerakodási technológiák, az utasforgalommal integrált, illetve attól elkülönített szállítási modellek részletes kidolgozása, a rakományrögzítési és rakodási tervezési kérdések, valamint a csomagautomaták energia- és hálózati ellátásának megoldása, részletes műszaki kidolgozása, ezt kiegészítve a rendszer megvalósításának költség- és megtérüléselemzésével.

Látványterv a csomagautomata elhelyezkedéséről a Kálvin téri metrómegállóban

A projekttel kapcsolatban eddig elkészült kiemelt dokumentumok

Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos. A városi koncentrált igénypont-halmazok áruellátási rendszerének új koncepciói a különböző közlekedési alágazatok lehetőségeinek kihasználásával (2019).
XIII. IFFK Konferencia (Innováció és fenntartható felszíni közlekedés) 2019, Budapest.
URL: https://mmaws.bme.hu/2019/pages/program/papers/Paper_07_Bona_K_Sardi_D_IFFK_2019.pdf
ISBN: 978-963-88875-4-2

Posta Máté Imre, Major Petra, Kormos Henriett (Témavezetők: Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos). A városi közúti-vasút áruszállításban betöltött szerepének újragondolása a városi ellátási láncban (2019).
BME KJK TDK 2019, Logisztika szekció.
URL: https://tdk.bme.hu/conference/KJK/2019/sessions/L1/paper/A-varosi-kozutivasut-aruszallitasban

Kormos Henriett, Major Petra, Posta Máté Imre (Témavezetők: Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos). Multikritériumos értékelési módszertan kidolgozása a városi kötöttpályás áruszállítás lehetőségeinek vizsgálatára (2019).
BME KJK TDK 2019, Logisztika szekció.
URL: https://tdk.bme.hu/conference/KJK/2019/sessions/L1/paper/Multikriteriumos-ertekelesi-modszertan

Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos, Kormos Henriett, Major Petra, Posta Máté Imre. Kötöttpályás városi áruszállítási lehetőségek vizsgálata Budapesten az AHP-módszer alkalmazásával (2020).
XIV. IFFK Konferencia (Innováció és fenntartható felszíni közlekedés) 2020, Budapest.
URL: https://mmaws.bme.hu/2020/pages/program/papers/IFFK_2020_Paper_03_Bona-Sardi-Kormos-Major-Posta_Kotottpalyas.pdf
ISBN: 978-963-88875-6-6

Dr. Sárdi Dávid Lajos, Kelemen László Dávid. A budapesti metróhálózat alkalmazásának vizsgálata middle-mile jellegű városi áruszállítási feladatokra (2026).
XVI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia 2026, Győr. pp. 165-176.
URL: https://cots.sze.hu/downloadmanager/download/nohtml/1/id/53890
ISBN: 978-615-6443-52-6