Szeizmikus aktivitás

Földünk egy aktív, élő bolygó, amelynek forró belsejében zajló nagymértékű anyagáramlások hozzák létre a földrengéseket és a vulkánkitöréseket.

A Kárpát-medence nem tartozik a világ jelentősen szeizmikus területei közé, így Magyarország sem. Ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak. Évente átlagosan 100-120 kisebb mint 2.5 magnitúdójú földrengést regisztrálnak. Ezek nagy része a lakosság számára nem érezhető. A rengések megfigyelt gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okoz. Jelentősebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg igazán erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki Magyarországon. (Forrás: foldrenges.hu)

Földrengésméretezés

A téma általában akkor kerül terítékre, ha egy földrengés során komolyabb károk keletkeznek. A szeizmikus terhelések tekintetében nem csak az épületek és műtárgyak lehetnek érintettek, hanem a berendezési tárgyak is – mint például a raktári állványrendszerek.

A földrengésméretezés már régóta jelen van a raktári állványrendszerek piacán, de sok nyitott kérdés van, ezért a szereplők között nem alakult még ki egységes eljárás.

A BME ALRT a raktári állványrendszerek magyarországi piacának 8 meghatározó képviselőjének közreműködésével elkészített egy tanulmányt, amely többek között a raktári állványrendszerek földrengéses terheléseinek kérdéseivel és a kapcsolódó jogszabályi háttérrel foglalkozott.

A jogszabályokat törvények, kormányrendeletek és szabványok együttese határozza meg, és fontos ezek hierarchiája is. A legfelső szinten a törvények állnak, amelyek csak általános előírásokat fogalmaznak meg. A rendeletek és szabványok pedig azon túl, hogy bizonyos kérdésekben már konkrétumokat is tartalmaznak, csakis szigorúbbak lehetnek és ugyanez igaz a munkáltatói rendelkezésekre is.

Törvények előírják a munkáltató részére, hogy egészségre nem ártalmas, biztonságos munkaeszközöket biztosítson a munkavállalói részére, viszont a raktári állványrendszerekre vonatkozó további konkrét előírásokkal a törvények soraiban nem találkozhatunk.

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerint: „55. § (1) Az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetéből ható zaj- és rezgéshatásoknak (pl. szeizmikus és forgalmi rezgéshatásoknak) az előírt mértékben ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa.”

Vagyis az építmények tekintetében rendeletben került rögzítésre, hogy azok tervezésénél a szeizmikus terheléseket figyelembe kell venni.

Nagyon sokféle raktári állványrendszer típus létezik, és nem egyszerű megállapítani, hogy ezek közül melyek számítanak építménynek. Vizsgálódásunk alapján arra jutottunk, hogy az ún. önhordó szerkezetű állványrendszerek (angolul Clad-rack storage system, németül Silolager) az épület szerves részét képezik, így azok építménynek számítanak, viszont más, beltéren felszerelt állványrendszerek jellemzően berendezési tárgyként kezelendők. További kérdésekben pedig érdemes a helyi építési hatósághoz fordulni.

És mit mondanak a vonatkozó magyar szabványok?

A szabványok – az Európai Unió műszaki jogalkotásának egyik legfontosabb alapelve szerint – a jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítéséhez kínálnak önkéntesen alkalmazható, a tudomány és technika aktuális állását tükröző megoldásokat. Az MSZ EN szabványok ugyanúgy érvényesek Magyarországon, függetlenül attól, hogy csak angol, vagy magyar nyelven érhetők el a Magyar Szabványügyi Testület honlapján.

MSZ 1998-1 szabvány magyarországi településekre bontva meghatározza a figyelembe veendő szeizmikus terhelési értékeket. A szabvány alapján tervezéskor 475 évente előforduló rengések gyorsulási értékeit vesszük figyelembe, ami például egy 50 évre tervezett rendszer esetén 10%-ot nem meghaladó valószínűséget jelent.

MSZ EN 15629 szerint általánosan a raktári állványrendszerek specifikációjának részét kell képezze a szeizmikus terhelésekre történő méretezés kérdése; és a telepítés helyére vonatkozó terhelési értékeket a beruházónak kell megadnia.

A soros rakodólapos állványrendszerek és az önhordó szerkezetű állványrendszerek statikai méretezésére vonatkozó MSZ EN 15512 szabványban a szeizmikus terhelés egy lehetséges további tervezési paraméterként kerül említésre. Ilyen állványrendszerek szeizmikus méretezésének szabályait az MSZ EN 16681 szabvány pontosan meghatározza.

Megállapításaink

• A soros rakodólapos állványrendszereket az MSZ EN 16681 szerint földrengésre méretezni kell.
• A méretezéshez az adatok megadása a beruházó/üzemeltető feladata.
• Egy raktári állványrendszer tervezése során érdemes külön szaktanácsadót bevonni.
• Szaktanácsadó hiányában a szállítónak tájékoztatni kell a lehetséges kockázatokról a beruházót.
• Egy földrengésre visszavezethető baleset esetén a bíróság dönt az esetleges felelősségre vonásról.

A tanulmány készítésekor a közreműködőktől kapott visszajelzések alapján a közeljövőben nem várható, hogy a raktári állványrendszerek szeizmikus terhelésekre történő méretezése vonatkozásában meghonosul a piacon valamilyen egységes eljárás. Viszont azt egy lényeges előrelépésnek tartjuk, hogy a tanulmányunk segítségével a raktári állványrendszer beruházások szereplőinek egységes tájékoztatása megvalósul.

Felmerülő kérdések esetén forduljon bizalommal szakértőinkhez!

Az ALRT Engineering csapata